Írós-pekándiós amerikai palacsinta

Ezt a receptet valamelyik reggel láttam  a TV-ben. Szerintem Lucinda Scala Quinn-től elkészítve, de nem vennék rá mérget. Az írós palacsintát biztosan ő csinálta, de olyan korán reggel, s közben a reggeli készülődés is eltereli a figyelmemet. Lényeg a lényeg, hogy nekivágtam minden mennyiségi ismeret nélkül. Láttam, hogy ezt-azt tölt bele. Palacsintát sütni nem nagy ördöngösség. Azért elsőre csak kisebb mennyiséggel kísérleteztem, mert ugye a pekándiót arany árban mérik. Mindenesetre annyi lett, hogy egy igen kiváló étvággyal rendelkező egyén jól lakna vele reggelire.

Hozzávalók:

• 1 tojás
• 2 ek nádcukor
• 1 csipet só
• 2 dl író
• 7 dkg tönköly fehérliszt
• 2,5 dkg olvasztott vaj + a sütéshez 1 ek
• 1 kk sütőpor
• 3 dkg pekándió

Elkészítése:

Mindent egy nagyobb mérőpohárba mértem (a dió kivételével) habverővel nagyjából elkevertem. Folpackkal lefedve 1-2 órára a hűtőbe tettem.
Mikor készültem sütni, akkor a pekándiót durvára felvágtam késsel és a tésztához kevertem. Egy teflonserpenyőt megkentem olvasztott vajjal (lehet sütni grill lapon is) és kisebb, púpozott evőkanálnyi halmokat raktam bele egymástól messzebb, mert elterültek valamennyire. Mikor láttam, hogy buborékosodik a tetetje, akkor tudtam, hogy már meg lehet fordítani. Mindkét oldalát aranybarnára sütöttem. 
Tálalásnál nyakon öntöttem juharsziruppal. 

Ez annyira amerikai, de annyira jóóóóóó!