Mikor kezdjek neki, ha nem kora reggel. Az igazság az, hogy utazunk el néhány napra és igyekszem a hűtőmben felhalmozott élelmiszereket. Fiam a túróval akarja bevinni a fehérjét,- nagyon okosan,- nem pedig mű kütyükkel. Még soha nem sikerült vele megetetnem egy túrógombócot, - igaz nem is forszíroztam, hisz magam is csak a gyengébb eresztést kóstoltam, amitől nem lettem ennek az ételnek az elkötelezett híve. Éppen ezért ki kellett próbálnom, milyen lesz az én konyhámban.
Hozzávalók:
A gombóchoz:
A morzsához:
Öntethez:
Díszítésnek: tetszőleges gyümölcs, opcionális.
Elkészítése:
A túrót, a porcukrot és a tojások sárgáját, valamint a citrom reszelt héját villával összetörtem, majd hozzá kevertem az öt kanál búzadarát. A tojások fehérjét egy csipet cukorral kemény habbá vertem, amibe a túrós masszát beleforgattam. Lefedve egy órára a hűtőbe tettem.
A morzsához a vajat felhevítettem és megpirítottam rajta a zsemlemorzsát. Hogy roppanósabb és ízletesebb legyen, egy kanál barna cukrot szórtam rá.
Egy tésztafőző lábasban sós vizet forraltam, - éppen mintha tésztát főznék ki. Mikor felforrt, alacsonyra állítottam a lángot és vizes kézzel nagy diónyi gombócokat formáltam a tésztából és 7-8 darabonként kifőztem. Azért ilyen kis mennyiséget, hogy ne hűtse el nagyon a vizet. Megvártam, míg feljönnek a víz tetejére, vártam még 1/2 - 1 percet, majd szűrőkanállal kiemeltem és a forró zsemlemorzsás serpenyőbe tettem őket. Megrázogattam, hogy minden oldalára tapadjon morzsa, majd egy nagy tálra szedtem ki.
Az öntet nagyon egyszerű volt. Fél rúd vaníliát és 3 evőkanál cukrot összedaráltam a kávédarálóban, ezt kevertem el a tejföllel és a fél citrom levével.
Hogy nagyobb érdeklődést keltsek a "csemetében", rádobtam egy - egy málna kucsmát a gombócokra. Nem is maradt el az elismerés. Hamarosan csak az üres tányérok halmát mosogathattam.
Hozzávalók:
A gombóchoz:
- 40 dkg túró
- 1 csipet só
- 3 közepes tojás
- 2 csapott ek házi vaníliás porcukor
- 5 ek búzadara
- 1 ek szoba hőmérsékletű vaj
- 1/2 citrom reszelt héja
A morzsához:
- 5 dkg vaj
- 10 dkg házi fehér zsemlemorzsa
- 1 ek demerara nádcukor
Öntethez:
- 2 dl tejföl
- 3 ek házi vaníliás porcukor
- 1/2 citrom leve
Díszítésnek: tetszőleges gyümölcs, opcionális.
Elkészítése:
A túrót, a porcukrot és a tojások sárgáját, valamint a citrom reszelt héját villával összetörtem, majd hozzá kevertem az öt kanál búzadarát. A tojások fehérjét egy csipet cukorral kemény habbá vertem, amibe a túrós masszát beleforgattam. Lefedve egy órára a hűtőbe tettem.
A morzsához a vajat felhevítettem és megpirítottam rajta a zsemlemorzsát. Hogy roppanósabb és ízletesebb legyen, egy kanál barna cukrot szórtam rá.
Egy tésztafőző lábasban sós vizet forraltam, - éppen mintha tésztát főznék ki. Mikor felforrt, alacsonyra állítottam a lángot és vizes kézzel nagy diónyi gombócokat formáltam a tésztából és 7-8 darabonként kifőztem. Azért ilyen kis mennyiséget, hogy ne hűtse el nagyon a vizet. Megvártam, míg feljönnek a víz tetejére, vártam még 1/2 - 1 percet, majd szűrőkanállal kiemeltem és a forró zsemlemorzsás serpenyőbe tettem őket. Megrázogattam, hogy minden oldalára tapadjon morzsa, majd egy nagy tálra szedtem ki.
Az öntet nagyon egyszerű volt. Fél rúd vaníliát és 3 evőkanál cukrot összedaráltam a kávédarálóban, ezt kevertem el a tejföllel és a fél citrom levével.
Hogy nagyobb érdeklődést keltsek a "csemetében", rádobtam egy - egy málna kucsmát a gombócokra. Nem is maradt el az elismerés. Hamarosan csak az üres tányérok halmát mosogathattam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése