Összes oldalmegjelenítés

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: búzadara. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: búzadara. Összes bejegyzés megjelenítése

2016. január 24., vasárnap

Túrós-meggyes kígyórétes

Szóval elfogyott a pogácsa, ezért nekiálltam egy szintén gyorsan elkészíthető rétesnek. A tésztája nem az a hártyavékony, amit egyébként rétesnek hívunk, hanem egy jó vajas kelttészta, amit ebben az esetben nem kell keleszteni.



Hozzávalók:
A tésztához:
  • 30 dkg Nagyi extrafinom liszt
  • 12 dkg vaj
  • 1 dl tejföl
  • 1 tojássárgája
  • 2 dk gyümölcscukor
  • 1 csipet só
  • 3 g instant élesztő

Töltelékhez:
  • 50 dkg krémes tehéntúró
  • 8 dkg gyümölcscukor
  • 2 tojás sárgája
  • 1 tk vanília kivonat
  • 5 dkg búzadara
  • 1 citrom reszelt héja
  • 1 ek frissen csavart citromlé

  • 15 dkg magozott meggybefőtt

Elkészítése:
A szoba hőmérsékletű tésztához valókat dagasztógép táljába mértem és addig dagasztottam, míg elvált a tál falától, ruganyos, fényes tészta lett belőle (3 perc).

A tésztát kivettem, félretettem Folpackkal letakarva és a töltelékhez valókat tettem a dagasztógépbe és homogén masszává kevertem. Negyed órára betettem a hűtőbe kicsit dermedni.

Addig a tésztát a Folpackon kinyújtottam a munkalapon 50 x 30 cm-es vékony téglalappá és mindkét hosszabbik oldalán 3 cm-enként kb. 45 fokos szögben 8-10 cm mélyen bevágtam a tésztát.
Ezután a a túró felét hosszában egy 10 cm-es sávban elsimítottam a tésztán. Erre tettem a meggyszemeket, majd a túró másik felével letakartam a meggyet.
Végül a tészta két végét visszahajtottam és alulról kezdve kereszteztem a tésztacsíkokat egymáson, míg el nem jutottam a sütemény tulsó végére.
Behengerítettem a rétest a sütőpapírral bélelt tepsibe. Tetejét megkentem a maradék tojásfehérjével és betoltam a 180 fokra előmelegített sütőbe. Alul-felül sütésen 40 perc alatt aranybarnára sütöttem.
Míg ezt írom, akkor eszem meg az utolsó szeletet és kijelenthetem, hogy igen jól sikerült.


2014. október 27., hétfő

Lágy túrógombóc (a mai reggelink)

Mikor kezdjek neki, ha nem kora reggel. Az igazság az, hogy utazunk el néhány napra és igyekszem a hűtőmben felhalmozott élelmiszereket. Fiam a túróval akarja bevinni a fehérjét,- nagyon okosan,- nem pedig mű kütyükkel. Még soha nem sikerült vele megetetnem egy túrógombócot, - igaz nem is forszíroztam, hisz magam is csak a gyengébb eresztést kóstoltam, amitől nem lettem ennek az ételnek az elkötelezett híve. Éppen ezért ki kellett próbálnom, milyen lesz az én konyhámban.


Hozzávalók:
A gombóchoz:

  • 40 dkg túró
  • 1 csipet só
  • 3 közepes tojás
  • 2 csapott ek házi vaníliás porcukor
  • 5 ek búzadara
  • 1 ek szoba hőmérsékletű vaj
  • 1/2 citrom reszelt héja


A morzsához:

  • 5 dkg vaj
  • 10 dkg házi fehér zsemlemorzsa
  • 1 ek demerara nádcukor


Öntethez:

  • 2 dl tejföl
  • 3 ek házi vaníliás porcukor 
  • 1/2 citrom leve


Díszítésnek: tetszőleges gyümölcs, opcionális.

Elkészítése:

A túrót, a porcukrot és a tojások sárgáját, valamint a citrom reszelt héját villával összetörtem, majd hozzá kevertem az öt kanál búzadarát. A tojások fehérjét egy csipet cukorral kemény habbá vertem, amibe a túrós masszát beleforgattam. Lefedve egy órára a hűtőbe tettem. 
A morzsához a vajat felhevítettem és megpirítottam rajta a zsemlemorzsát. Hogy roppanósabb és ízletesebb legyen, egy kanál barna cukrot  szórtam rá. 
Egy tésztafőző lábasban sós vizet forraltam, - éppen mintha tésztát főznék ki. Mikor felforrt, alacsonyra állítottam a lángot és vizes kézzel nagy diónyi gombócokat formáltam a tésztából és 7-8 darabonként kifőztem. Azért ilyen kis mennyiséget, hogy ne hűtse el nagyon a vizet. Megvártam, míg feljönnek a víz tetejére, vártam még 1/2 - 1 percet, majd szűrőkanállal kiemeltem és a forró zsemlemorzsás serpenyőbe tettem őket. Megrázogattam, hogy minden oldalára tapadjon morzsa, majd egy nagy tálra szedtem ki.
Az öntet  nagyon egyszerű volt. Fél rúd vaníliát és 3 evőkanál cukrot összedaráltam a kávédarálóban, ezt kevertem el a tejföllel és a fél citrom levével. 
Hogy nagyobb érdeklődést keltsek a "csemetében", rádobtam egy - egy málna kucsmát a gombócokra. Nem is maradt el az elismerés. Hamarosan csak az üres tányérok halmát mosogathattam.

2013. október 23., szerda

Sütőben sült császármorzsa

Avagy a lusta asszony tartozása éhező fia felé. Való igaz, hogy megígértem a gyereknek, hogy tegnap császármorzsa lesz, de elfelejtkeztem róla. Restellem is magam agyon. Erre ma is a fejemre olvasta, hogy ne ázsiai marhákkal traktáljam, mikor már tegnapi ígéretemet sem váltottam be. Mivel mindenfélét sütöttem ebédre, ebéd utánra, gondoltam egyet, összekevertem a morzsa hozzávalóit, betettem a hűtőbe pihenni.



Hozzávalók:

  • 2 tojás
  • 0,5 l zsíros tej
  • 5 dkg vaj + 1 ek a tetejére
  • 3-4 ek búzadara
  • 15 dkg tönköly fehér liszt
  • 3-4 ek cukor
  • 1/2 citrom reszelt héj
  • 1 csipet só



  • tálaláshoz sárgabaracklekvár

Elkészítése:

A tojásokat ketté választottam. A fehérjéket egy csipet sóval habbá vertem. A vajat megolvasztottam és robotgéppel az összes többi anyaggal elkevertem, majd spatulával beleforgattam a tojáshabot, lefedtem folpackkal és a hűtőbe tettem egy órára.
Egy tepsit kibéleltem sütőpapírral és a masszát beleöntöttem , elegyengettem, betettem a sütőbe 160 fokon, hőlégkeverésre. A tetejére csipkedtem egy evőkanálnyi vajat és kb fél óra alatt aranybarnára sütöttem.
Így nem kellett a serpenyő mellett állnom és adagonként sütögetnem. Mikor kész volt, nekiestem egy recés késsel és falatnyi darabokra metéltem, finom házi sárgabaracklekvárral tálaltam. Kisfiam azonnal bejelentette az ebéd után, hogy ma még az egész tepsivel megeszi.