Összes oldalmegjelenítés

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: ételfesték. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: ételfesték. Összes bejegyzés megjelenítése

2014. március 22., szombat

Benedek napi torta

Minden neves alkalomra készítünk valamilyen tortát. Most elég szerencsétlenül sikerült, hogy akkor leptem meg a fiamat újpesti tortával, maikor az UTE-t kizárták az első osztályból. Most már mindegy, eltüntettük a bizonyítékot, ami így nézett ki.


Hozzávalók:
Tortához: 18 cm-es

  • 3 nagy tojás
  • 3 púpozott ek rétesliszt
  • 1 csapott ek keményítő
  • 2 ek lágy vaj
  • 3 ek cukor
  • 1 csipet só
  • 1 tk sütőpor
  • 1/2 citrom leve
  • 1 tk vanília kivonat

Krémhez:

  • 25 dkg mascarpone
  • 2 dl habtejszín
  • 1 habfixáló
  • 2 lap zselatin
  • 1 csomag Guava ízű Bolero por
  • 4-5 csepp piros Wilton ételfesték
  • 3 csepp kék Wilton ételfesték

Mázhoz:

  • 20 dkg fehér csokoládé
  • 2 ek szőlőmagolaj

Elkészítése:

A tortához a tojásokat ketté választottam. A fehérjét egy csipet sóval kemény habbá vertem. A sárgáját a cukorral, a vajjal és a vaníliával habosra kevertem. A lisztet, a sütőport, a keményítőt egy tálban összekevertem . A fehérjébe először beleforgattam a cukros tojássárgáját, majd kanalanként a lisztet, vigyázva, hogy ne törjem össze a fehérjét. Egy 18 cm-es kapcsos tortaforma alját kibéleltem sütőpapírral és beleöntöttem a tésztát. Néhányszor a pulthoz ütögettem, hogy egyenletes legyen és ne maradjon benne levegő. A 180 fokra előmelegített sütőben 25 perc alatt aranybarnára ütöttem, Mikor elkészült, a sütő ajtaját félig kinyitottam, úgy hagytam a tésztát kihűlni, így nem esett be a teteje. Mikor teljesen meghűlt, kivettem a formából és keresztben ketté vágtam.
A krémhez a zselatinlapokat hideg vízbe áztattam. A tejszínt félkeményre vertem, majd hozzáadtam a habfixálót és addig kevertem, míg kemény lett. Ekkor hozzáadtam a megpuhult, kicsavart zselatinlapokat, a mascarponét és a Bolero port és addig kevertem, míg homogén nem lett. Mivel így rózsaszín színű lett, néhány csepp Wilton festékkel kikevertem a kellő színt. Néhány evőkanálnyit félre tettem a tetejéhez, a többit rákentem az alsó lapra. A felsőt fordítva tettem rá, hogy a teteje sima legyen.
Vízgőz felett két kanál szőlőmagolajon megolvasztottam  a fehér csokoládét, és úgy-ahogy bevontam vele a torta tetejét és oldalát is. Betettem a hűtőbe hűlni, szilárdulni.
Ekkorra megjött az én Tibikém és kézbe vette a dolgokat. Kivágta az Úp. sablont, szikével körbejelölte, majd kifestette. Na ez azért érdekes volt. Először vanília kivonatot használtunk a festék feloldásához, majd Tequilat (mert az színtelen), végül a guava ízű Bolero port kevertük el valami alkohollal és avval festette meg a címert. Addig kevergettünk, hogy éppen elkészültünk, mire megjött az ünnepelt. A maradék krémmel eltüntettem a csoki "hibás" széleit és voila, tálaltuk a tortát. 




Az ünnepelt:


2014. február 15., szombat

Banános pite

Volt egy gondolatom és iziben tettem egy próbát. Családom némely tagja hízó kúrát tart, így gondoltam hozzáadok egy kicsit az épüléséhez. Ezt itt.



Hozzávalók:
A tésztához:

  • 24 dkg tönköly fehér liszt
  • 16 dkg hideg vaj felkockázva
  • 4 dkg gyümölcscukor
  • 8 dkg étcsokoládé
  • 4 ek cukrozatlan kakaópor
  • 1 tk fahéj
  • 1 ek vanília kivonat
  • 1 csipet só

A töltelékhez:

  • 3 nagy banán (nettó 430 g volt)
  • 6-7 dkg gyümölcscukor (elég a 6, mert 7 dkg-val kicsit édesnek találtam)
  • 2 db L-es méretű tojás
  • 1 ek vanília kivonat
  • 2 ek vanília ízű pudingpor
  • 3 csepp sárga Wilton ételfesték 

Elkészítése:

A csokoládét vízgőz felett felolvasztottam (ügyesek ezt a mikróban is megcsinálhatják), de csak éppen, hogy langyos legyen, majd az összes tésztához való hozzávalóval robotgépben összegyúrtam. Folpackba csomagolva fél órára hűtőbe tettem. Közben előmelegítettem a sütőt 160 fokra. 
A tésztát pihentetés után kinyújtottam, hogy befedje egy 25 cm-es piteformát, az oldalán is túllógjon egy kicsit. Belesimítottam a formába és a nyújtófával leszeltem a felesleges tésztát. A maradékot benyomkodtam az aljába, hogy az se vesszen kárba.
A tésztát letakartam sütőpapírral és a formát feltöltöttem sütőbabbal. Száraz babot használok a vakon sütéshez. Már másfél éve mindig ezt a babot használom, ha kihűlt, elteszem és legközelebb újra használható. Ez a súly pont annyit nyom a tésztán, hogy ne púposodjon fel. 160 fokon 10 percig sütöttem a tésztát. Közben megpucoltam a banánt, darabokra törtem és összekevertem a tojással, cukorral, vaníliával, végül pedig hozzáadtam a festéket és a pudingport. A babbal telt papírt kiemeltem és helyére töltöttem a tölteléket, a formát visszatoltam a sütőbe. 140 fokra kapcsoltam hőlégkeverésen és kb. fél óra alatt megsütöttem a pitét. Vigyázni kell, ha a széle elkezd színesedni, inkább takarjuk le fóliával, nehogy megégjen. Tűpróbával ellenőriztem, mikor készült el. Kiemeltem a formából (kivehető aljú a forma) és megvártam míg teljesen kihűl, csak akkor vágtam fel. 




2013. április 14., vasárnap

Chicago Bears torta

Mai nagy vállalkozásunk férjemmel ez a torta. Ma volt a névnapja, ezért közösen megleptük őt evvel a szépséggel. Kérdés, mennyire meglepetés, ha valaki magának készít tortát? Nagy, amíg nem tudja, hogy jól sikerült- e. Nem volt kis vállalkozás, de már régen terveztük.



Hozzávalók:
Tésztához: 24 cm-es tortaformához

  • 5 tojás
  • 25 dkg finomra darált dió
  • 10 dkg gyümölcscukor
  • 1 csipet só
  • 1 tk vanília kivonat
  • 1 kk sütőpor
Krémhez:
  • 20 dkg vaj
  • 15 dkg gyümölcscukor
  • 1 tojás sárgája
  • 2 dl tejszín
  • 2 ek liszt
  • 20 dkg áfonyalekvár
Borításhoz:
  • 10 dkg narancssárga marcipánmassza
  • néhány csepp narancslikőr
  • kevés sötétkék Wilton festék
Elkészítése:
A torta sütéséhez az 5 tojást ketté választottam. Egy csipet sóval a fehérjéket félkemény habbá vertem, majd kanalanként adagolva hozzá a cukrot kemény, fényes habot kevertem belőle robotgéppel.
A kemény habhoz  darabonként adtam hozzá a tojások sárgáját és a vaníliát folyamatos keverés mellett. 
A robot gépet félre téve kanállal, nagy mozdulatokkal alulról felfelé keverve adagoltam a finomra darált diót és a sütőport, vigyázva, hogy a keveréssel ne törjem össze a tojáshabot.
A tésztát 24 cm átmérőjű tortakarikába töltöttem, mely alá sütőpapírt helyeztem. 150 fokra előmelegített sütőben hőlégkeverésen 45 perc alatt sütöttem meg.
Amikor a torta megsült, a sütőt résnyire nyitva hagytam, hogy így hűljön ki a tészta, és csak ekkor vettem ki a sütőből, mikor már csak langyos. Rácsra téve teljesen kihűtöttem.
A krémhez a vajat a cukorral robotgéppel habosra kevertem.
A tejszínt melegíteni kezdtem kis lángon, közben simára elkevertem benne a lisztet és a tojás sárgáját. Folyamatos keverés mellett amikor sűrűsödni kezdett, levettem a tűzről és robotgéppel keverve hűtöttem. 
Amikor kihűlt, összekevertem a vajas-cukros krémmel, majd hozzáadagoltam az áfonyalekvárt is. 1-2 órára hűtőbe tettem dermedni.
A tortát Tibi kifaragta a megtervezett formára.
Miután a krém megkeményedett, a tortát vízszintesen ketté vágtam. Az alsó lapot jó vastagon megkentem az áfonyás krémmel, majd a felsőt ráhelyezve azt is megkrémeztem, hogy megtapadjon rajta a marcipán.
A marcipánt kinyújtotta 2 mm vékonyra és a torta tetején elsimította, majd levitte az oldalára, hogy azt is fedje.
Pár csepp alkoholban hígítva az ételfestéket kis ecset segítségével felfestette a marcipánra a medve fejét. Jó sok munkája volt vele, de megérte, mert nagyon jól sikerült. 
Aztán jól meglepődött, hogy milyen szép tortát kapott.

2013. március 17., vasárnap

Torrente torta

Ezt a tortát fiam, Benedek névnapjára készítettük, ami ugyan még odébb van néhány nappal, de néhány napos kórházi jelenésem miatt előrébb hoztuk, hogy együtt ünnepelhessük meg. Amíg ő aludt és kiheverte a Szent Patrik napi lakoma fáradalmait, mi a konyhában tüsténkedtünk és készítettük a meglepetést. Mivel nagyon szereti a Torrente filmeket,- számomra teljesen érthetetlen módon, - így egy ilyen tortával leptük meg. 
A torta tésztája ugyanaz, mint a már bevált bármelyiké, csak 6 tojásból készítve.

Krémhez:
  • 2 dl habtejszín
  • 1 habfixáló
  • 20 dkg málnalekvár
  • 25 dkg mascarpone
  • 1 dl víz
  • 1 málna ízű boleró
  • 1 ek zselatin

A mázhoz:
  • 25 dkg pillecukorból készült fondant
  • 10 dkg fehér marcipán
  • 1 dkg zöld marcipán
  • 1 dkg barna marcipán
  • kék, piros, barna és fekete Wilton ételfesték

Elkészítése:
A piskótát megsütöttem a már leírt módon, rácson kihűtöttem.
A krémhez a vizet felforraltam (forró legyen, de ne forrjon), beleöntöttem a boleróport és a zselatint és elkevertem, lehűtöttem. A tejszínt félig felvertem, majd belekeverve a habfixálót tovább vertem, míg megkeményedett. Hozzáadtam a málnalekvárt, a mascarponét, végül a feloldott zselatint is. Jól összekevertem és hűtőbe tettem egy órára. 
A piskótalapot vízszintesen ketté vágtam, az alsó lapot vastagon megkentem krémmel, aztán ráborítottam a tetejét. Éles késsel megvágtam a formát. A krémmel körbekentem a torta tetejét és oldalait, hogy a fondant hozzáragadjon. Szilikonos lapon kinyújtottam a fondant-t és ráborítottam a torta tetejére. Rásimítottam mindenütt és a széleit besimítottam a torta alá. Eddig tartott az én feladatom. Innen férjem vette át a szerepet, mivel ő a torta díszítője. A különböző színű marcipánokból kivágta a fát, a medvét,a csillagokat és Torrente fejét, amit aztán szépen megrajzolt festékkel. Felfestette a sávokat és már el is készült a mű. Éppen ekkor ébredt a gyermek, akit így sikerült meglepnünk. Nagyon örült az ajándéknak. Egyszerűen el volt ragadtatva ettől a nagyszerű ajándéktól.

2013. február 22., péntek

Réka

Két napja megszületett Réka, Zsuzsi kolléganőnk kislánya. Ma meglátogattuk őket a kórházban. A kis pufók angyalt szerette volna látni mindenki. Izgatott volt a család, mert holnap már haza is vihetik a kicsit. Szerencsére gyorsan jött, egészséges, tényleg murilloi jelenség. Örömünket evvel a kis figyelmességgel is fejeztük ki a boldog családnak.



Hozzávalók:
Tésztához:
  • 4 tojás
  • 4 ek cukor
  • 4 púpozott ek tönköly rétesliszt
  • 1/2 cs. vaníliás cukor
  • 1 kk sütőpor
  • 1 késhegynyi szódabikarbóna
  • 1 tk étkezési keményítő
  • 1 csipet só

Krémhez:
  • 15 dkg málnalekvár
  • 3 dkg porcukor
  • 1 tk citromlé
  • 1 kk reszelt citromhéj
  • 10 dkg mascarpone
  • 1 dl tejszín
  • 1/4 csomag  habfixáló
  • 1 zselatinlap
  • 1 marék málna

Mázhoz:
  • 3 dkg vaj
  • 10 dkg étcsokoládé 

Képhez: 
  • marcipán
Elkészítése:

A tojásokat ketté választottam. A fehérjét egy csipet sóval és egy kanál citromlével laza habbá vertem, majd elkezdtem adagolni kanalanként hozzá a cukrot folyamatos robotgéppel való habverés mellett. Mire minden cukor belekerült, kemény, fényes habot kaptam. Ehhez kezdtem további keverés mellett darabonként adagolni a tojások sárgáját,  de már alacsonyabb fordulatszámon. Végül a masszába kis adagonként spatulával kevertem bele a sütőporos lisztet vigyázva, hogy a habot ne törjem össze. A kerek tortagyűrű aljára sütőpapírt tettem, melyet kicsit megolajoztam. A tésztával egyenletesen megtöltöttem a gyűrűt, a tetejét elsimítva, majd a tepsit óvatosan az asztal lapjához ütögettem, hogy ne maradjanak levegőbuborékok a tésztában.
200 fokra előmelegített sütőbe tettem a tepsit, majd azonnal lecsökkentettem a hőt 160 fokra hőlégkeverésen és 40 perc alatt készre sütöttem a tortát. Mindvégig egyszer sem nyitottam ki a sütőajtót, hanem amikor eltelt az idő, csak akkor nyitottam ki és tűpróbával ellenőriztem a torta elkészültét. A tortát a formában hagytam kihűlni, majd késsel az oldalait meglazítottam és kiemeltem.
A meghűlt tésztát keresztben ketté vágtam, megkentem a krémmel, belenyomkodtam a málnát a fagyasztóból, rátettem a tészta tetejét és egy kicsit betettem a hűtőbe, míg a csokoládéval foglalatoskodtam.
Vízgőz felett megolvasztottam  a vajat. beletettem a csokoládédarabokat és folyamatos kevergetés mellett egyneműsítettem őket. Elővettem a tortát és igyekeztem mindenütt bevonni csokoládémázzal. Ez több-kevesebb sikerrel járt, mert nagyon siettem. 
Szerencsémre Tibikém (a férjem) már reggel kivágta a gólyát és a kisbabát, így csak rá kellett helyezni a tortára a marcipán képet és berajzolni néhány vonalat. Máris szaladtam  a szakadó hóban a kórház felé szinte örülve annak, hogy zimankó van, mert így a tortamáz még hűlhetett az úton.
Ezzel még nincs vége a napnak, mert most állunk neki egy újabb tortának. Mennyire meg lehet ezt szeretni.

2013. február 18., hétfő

Mentás macaron

Valóban úgy van, hogy minden gasztronómiával foglalkozó blogger késztetést érez arra, hogy egyszer elkészítse a saját macaronját. Én is így voltam ezzel. Ez már a második nekifutásom volt. Az elsőről nem is tennék nagyon említést. No erről a másodikról sem sokat. Találkoztam Brigivel, aki férjem kollégája és remek torták készítője. Az ő blogján olvasta el viszonylag egyszerűen, érthetően leírva a macaron készítés rejtelmeit. A vele való találkozás inspirált arra, hogy újra nekifussak a dolognak. Nem mondom, hogy nem voltam sikeres számtalan más édesség elkészítésekor, de ze valahogy mindig kifog rajtam. Nem voltam rest, végig olvastam sok blogger receptjét, még annak is utána néztem, hogy Pierre Hermé, a párizsiak egyik macaron guruja hogyan készíti el ezt az apró finomságot, de nekem csak ennyi lett belőle.


Na ennél csak szebb macaronok léteznek a világon, de én csak erre voltam képes.

Hozzávalók:

Tésztához: 
  • 150 g mandulaliszt
  • 150 g porcukor
  • 55 g tojásfehérje
  • 2-3 csepp zöld Wilton ételfesték

  • 55 g tojásfehérje
  • 15 g kristálycukor

Sziruphoz:
  • 150 g kristálycukor
  • 38 g víz

Krémhez: (5 db-hoz, ami sikerült)
  • 3 ek mascarpone
  • 3 ek cukor
  • egy marék menta apróra vágva

Elkészítése:

A tésztához valókat robotgéppel összekeverjük.
A sziruphoz a 150 g cukrot és a 38 g vizet elkezdjük sziruppá főzni. Közben az 55 g tojásfehérjéből és 15 g cukorból lágy habot verünk. A közben felforrt cukorszirupot, mely nem lehet több 118 oC-nál, lassú sugárban folyamatos keverés közben elkezdjük hozzákeverni a lágy tojásfehérjéhez. Addig keverjük, míg szép fényes kemény hab lesz belőle és lehűl kb. 40 fokra.  (Már ez is majdnem meghaladta a képességeimet). 
Ekkor három részre osztva a habot az első adagot összekeverjük a mandulalisztes keverékkel, majd a következő harmadot, már óvatosan forgatjuk össze az eleggyel, hogy ne törjön össze a hab, és ugyanígy járunk el a harmadik harmaddal is. A kész masszát habzsákba töltjük ( ha tudjuk) és a sütőpapírral vagy szilikon sütőlappal bélelt tepsibe egyforma, szabályos köröket kinyomva kis halmokat képezünk a habból, melyek maximum 3 cm-ek lehetnek (nének. Itt volt a következő bökkenő, amikor legszívesebben a csapba nyomtam volna az egészet.) Kinézetre, a második tepsi köröcskéi szinte hasonlatosak voltak egymáshoz. A tepsit kicsit odaütögettem, hogy tömörüljön az anyag. A kis halmocskákat sütés előtt mindenképpen pihentetni, szárítani kell legalább háromnegyed órát (de inkább többet), hogy ne repedjenek meg.  Közben a sütőt előmelegítettem 140 fokra hőlégkeverésen, s mikor letelt a 3/4 óra, betettem az első tepsit. Először is a szilikonlapok, melyeket nem most használtam először, elkezdtek felpúposodni, ami által a ksi sütemények girbe-gurbák lettek, majd mindegyiknek megrepedezett a teteje. Na. gondoltam,- ez kuka művek. A második, - amelyik többet pihent, már nem repedezett meg, de ott is felpúposodott a szilikonlap, majd elkezdett a lapok teteje enyhén barnulni. Ezért alkalmaztam azt, amit egyik blogban olvastam, hogy résnyire nyitott ajtónál sütöttem végig, de akkor lejött a talpa, és nem száradt meg rendesen. Az utolsó tepsi macaron úgy-ahogy (a többihez képest) normálisan megsültek végig csukott ajtó mellett kb. 15 perc alatt. Melegen levettem a szilikonlapról és hagytam kihűlni. Láttam, itt már sok krémre nem lesz szükség, így csak egy keveset készítettem, mire férjem megjelent a konyhában és bekanalazta a fele krémet, mondván, csak megkóstolta. Sírni tudtam volna. Ennyi erőfeszítéssel megfőzök egy ünnepi lakomát. Mert itt arról nem is beszéltem, hogy mennyi ideig tartott a mandulaliszt apránkénti ledarálása, többszöri átszitálása, ugyanez a porcukorral, a grammra pontos adagok kimérésével. Nem az én világom. Mégis muszáj volt elkészítenem. Most egy hosszabb pihenőt engedélyezek magamnak és majd még egyszer nekipróbálkozok a tökéletes macaronnak. Egyszer biztosan sikerül.
A családom viszont örömmel tüntette el az utolsó, nyomorék macaron darabkát is.