Szines tészták céklával

Nagyon elkapott a hév a tészta színezése terén, ezért egy "szabadnapomon",- amikor a családom sem volt itthon,- nekiálltam a tészta mindenféle természetes alapanyaggal való színezéséhez. A sütőtökösről tettem már említést. Most a céklásról fogog mesélni. Ebből is készítettem aszalmányt, amit kávédarálón ledaráltam. Így egy sokkal koncentráltabb színt kaptam, mint a friss cékla használatakor. Természetesen készítettem ebből is , abból is egy-egy adaggal, hogy összehasonlíthassam melyikkel könnyebb bánni, szárítani, tárolni. Érdekes módon itt pont fordítva tapasztaltam, min t a sütőtökös esetében. Itt a szárított céklaporral készített tésztával tudtam könnyebben dolgozni. Egyszerűbb volt a nyújtása, a vágása, a szárítása, tárolása. A szárított színe sokkal sötétebb volt és ezt a különbséget kiszáradt állapotában is megtartotta. 

Ime a szárított céklaporos tészta receptje:

150 g durum tésztaliszt
1 egész tojás
25 g céklapor
1 csipet só
25 ml víz

Feltettem ugyan magamnak a kérdést, hogy miért adok hozzá vizet, ha tegnap meg elvettem az aszalással, de mégsem annyit adtam hozzá, mint amennyit elvettem. Az igazság az, hogy nem akartam nagyobb mennyiséget készíteni. Ha ugyanis két tojást használok, akkor 25 dkg liszttel készítem a tésztát és vizet nem teszek bele.

A friss céklából készült tésztám így nézett ki:
10 dkg céklapüré
10 dkg durum tésztaliszt
1 csipet só

Kihasználtam a durum tésztaliszt adottságait, mivel tojás nélkül is kiváló tészta készíthető belőle. És ez így is volt. Persze a friss céklából készült tészta két nappal tovább száradt, mielőtt elcsomagoltam volna hosszabb tárolásra. Na nem lesz ez túl hosszú idő, csak ameddig kiötlök egy olyan étket, amelyikhez ez a tészta illik.
Ha tehetném, egész nap csak főzőcskéznék kedvemre. Csaponganék a sok étel között, mikor mihez lenne kedvem. Lesz ez másképpen is, vagy végleg megtébolyodtam?