Naán, az indiai kenyér

A naán perzsa eredetű szó, mely minden lapos kenyeret jellemzett Ny-K-D-Ázsiában. hasonlít a pitához. Élesztővel és sütőporral vagy kelesztett kenyérke joghurttal, liszttel összegyúrva, melyet tandoor kemencében sütnek a kemence falára tapasztva. Asütés után megkenik ghí-vel, tisztított vajjal, melyet ízesíthetnek is. (Mint nálunk a fokhagymás lángos). Az összetevők változnak a különböző régiók változásával. Én is készítettem már több félét, hiszen nálunk kötelező kísérője az indiai fogásoknak. Találtam egy számomra érdekes receptet, ezért kipróbáltam.

Hozzávalók:

300 g fehér tönkölybúzaliszt
100 ml tej
100 ml natúr joghurt
1 ek szőlőmagolaj
2 ek mandulaliszt
1/2 tk sütőpor / vagy szódabikarbóna
1 tk méz
6 g élesztő
1 kk só
5 dkg vaj a sütés utáni kenéshez

A tejet meglangyosítva a mézet és az élesztőt habosra kelesztjük. Hozzáadjuk a joghurtot és az olajat. Beledagasztjuk a lisztet és kelni hagyjuk letakarva fél órát. Átgyúrjuk, nyolc részre osztjuk, kis golyókat formálunk belőle. Ezeket a cipócskákat kinyújtjuk vékonyra és sütőpapírral bélelt tepsibe tesszük. A sütőt előmelegítjük a maximumra (nálam ez 275 fok + 20, mert rátettem a hőlégkeverést is) és  betoljuk a kenyérkéket. 2 perc alatt pirosra, hólyagosra sültek. Amint kivettem, mindkét oldalát átkentem vajjal. Ez ízesíti és megakadályozza a kiszáradását. Fiam egyik kedvenc eledele. A baj az, hogy nekem is. Így sosem fogyok le.