Összes oldalmegjelenítés

2014. január 28., kedd

Az eredeti brownie

Többféle képen próbáltam ki ennek a csokibombának az elkészítését. Most újabb recept után kutatva bukkantam erre a cikkre.
1893-ban a chicagói Palmer hotelben  Amerika Felfedezésének 400. évfordulójának alkalmából rendezett összejövetelre rendelt a hotel tulajdonosának felesége, Bertha Palmer egy süteményt a séftől. Olyan süteményt szeretett volna, ami belefér a vendégeknek kiosztott uzsonnás dobozba.
Ez lett a brownie, amit akkor még nem brownie-nak neveztek, hanem sehogyan. Baracklekvárral kenték meg, diót szórtak rá, és olyan sikere volt, hogy ezt követően egyszer sem vették le a hotel étlapjáról. Ma is étlapon van, csak a hotel neve mára The Palmer House Hilton in Chicago. A brownie névvel először 1896-ban találkozhatunk egy bostoni szakácskönyvben (a pdf verzió itt), bár érdekes módon, az a recept (a 424. oldalon) nem csokival, hanem melasszal készül. Az első csokoládés brownie receptje 1904-ben jelent meg egy chicagói szakácskönyvben Bangor Brownies néven.



Hozzávalók: 25 x 25 cm-es sütőformához
  •          4 tojás
  •          120 g gyümölcscukor
  •          200 g vaj
  •          200 g étcsokoládé
  •          150 g liszt
  •          ½  kiskanál só
  •          ½  kiskanál nescafé
  •         1 csipet chili
  •          50 g kakaópor (100 % – os friss kakaóbabból őröltem)
  •          ½  kiskanál sütőpor 

       Tetejére:
  • 5 dkg átpasszírozott baracklekvár
  • 9 db fél dió

Elkészítése:

      A vajat és a csokoládét vízgőz felett felolvasztottam éppen annyira, hogy folyjon. A tojásokat és a cukrot összekevertem. Egy harmadik tálban a lisztet, sót, sütőport, kakaót, chilit, kávét elegyítettem. Amikor a vajas csoki már lágy volt, belekevertem a lisztes keveréket és a cukros tojásfehérjével fellazítottam. Nem kevertem túl sokáig, mert az nem tesz neki jót, gumis állagú lesz. egy 25 x 25 cm-es brownie formát kibéleltem sütőpapírral, beleöntöttem a tésztát és hőlégkeverésen 160 fokon sütöttem 30 percig. Mikor láttam, hogy még lágy a tészta, de már nem ragad a teteje, akkor kivettem. Elég lett volna 2 perccel kevesebb is. A baracklekvárt átpasszíroztam egy sűrű szűrőn és mikróba megmelegítettem. Avval kentem meg a süti tetejét frissen, ahogy kivettem a sütőből . Így hozzáragasztottam vele a fél diókat is. 
      Az előbb vacsoráztam meg egy szeletet és ma is olyan ütős, mint amilyen tegnapi emlékeim szerint volt.

Nincsenek megjegyzések: