Ha arról van szó, mit főzök szívesen, valahogy mindig visszatérő kedvenc a házilag készített tészta. Ennek jelentős hányada töltött tészta, de lehet az valamilyen ízesített, színesített tészta is valami finom, izgalmas szósszal vagy hússal, nekem mindegy, de nagy kedvencem. Persze ezt sem csak úgy megfőztem, hanem a tésztát csíkosra készítettem. Nem csak a szín, hanem az íz is visszaköszönt a kacsasültből, még inkább hangsúlyozva az ízeket.
Hozzávalók:
A tésztához:
- 2 tojás
- 22 dkg liszt
- 1 csipet só
- 1 tk kacsa fűszerkeverék ( 1 kk.fahéj, 1 csipet szegfűszeg, 1 csipet fehér bors, 1 kk koriander, 1/2 kk. gyömbér, 1/2 kk. chilipehely)
- 1 ek szójaszósz
A kacsasülthöz:
- 2 pecsenyekacsamell (40 dkg)
- só
- bors
- 1 tk kacsa fűszerkeverék
- 1 tk szójaszósz
A szószhoz:
- 2 ek worchestershire-szósz
- 1 tk osztrigaszósz
- 2 ek szójaszósz
- 1 ek házi szilvalekvár
- 1 tk méz
- 1 ek sherry ecet
A tálaláshoz:
- 1/2 kígyóuborka
- 2-3 szál újhagyma
Elkészítése:
Úgy kezdtem, hogy a kacsamellek bőrét lehúztam, néhány percig ecetes vízben főztem, kivettem, hajszárítóval szárítottam. Egy kevés édes chiliszószt, juhar szirupot, szójaszószt és sherry ecetet 1:1 arányban összekevertem és 5-6 perces forralással a felére redukáltam. Ebbe a redukcióba pácoltam be a kacsamell bőrét, valamint a kacsa -fűszerkeverékbe a melle húsát (természetesen külön a bőrtől) három napra.
A bőrt a három nap elteltével sütőpapírral bélelt tepsibe tettem, letakarva egy másik réteg sütőpapírral és lesúlyozva egy másik tepsivel negyed órát sütöttem 180 fokon hőlégkeverésen. Addig szórakoztam a többi hozzávalóval, hogy kicsit túl sült.
A kacsamellet 2 kanál kacsazsíron oldalanként 3-3 percig pirítottam, majd betettem a 180 fokos sütőbe 6-7 percre. Majd kivettem, letakartam fóliával és pihentettem úgy 20 percet. Ezután késes aprítóban összevágtam egy kanálnyi szósszal, félre tettem teljesen kihűlni.
A tésztát meggyúrtam, ketté osztottam. Egyik felét folpackba csavarva hűtőbe tettem, a másik feléhez hozzáadtam egy teáskanálnyi kacsa fűszerkeveréket és egy teáskanálnyi szójaszószt, összegyúrtam annyi lisztet pótolva hozzá, hogy az állaga a másik tésztáéval egyezzen, aztán ez is követte társát a hűtőbe. Jó órát pihentek ott, majd kinyújtottam mindkettőt. A fűszerest felvágtam tagliatelle-re és a sárga színűre fektettem, rásimítottam nyújtófával, majd a tésztagépen is áttekertem, hogy egy szintbe legyen a két szín. Utána 8.5 cm átmérőjű derelyeszaggatóval köröket vágtam ki, aminek a közepére egy-egy púpozott teáskanálnyi darált kacsahúst tettem és a formával összeforrasztottam a széleket. Végül a tésztafodor két végét összeillesztettem, összenyomtam, így formás kis duci kalapokat kaptam. Ezeket forrásban lévő sós vízben 2.5-3 perc alatt megfőztem, kihalásztam, kacszsíron megforgattam, átforrósítottam.
Tálaláshoz az autentikus szervírozás kelléket tettem a tálra, a szószt, és vékony csíkokra felvágott újhagymát és uborkát. Az egész étel igazi értékét, a pácolt ropogós bőrt,- régen ennek elfogyasztása a császár privilégiuma volt,- nem akartam feltenni, mivel kicsit túl pirult, így dublőrt használtam. A maradék fűszeres tésztából ékeket vágtam ki, megsóztam és hirtelen kacsazsíron kisütöttem. Az íze, a roppanóssága megvolt, olyan lett, mint egy chips. Jobb híján megtette. Persze nem adom fel, kikísérletezem a tökéletesen sütött kacsabőrt.
Úgy kezdtem, hogy a kacsamellek bőrét lehúztam, néhány percig ecetes vízben főztem, kivettem, hajszárítóval szárítottam. Egy kevés édes chiliszószt, juhar szirupot, szójaszószt és sherry ecetet 1:1 arányban összekevertem és 5-6 perces forralással a felére redukáltam. Ebbe a redukcióba pácoltam be a kacsamell bőrét, valamint a kacsa -fűszerkeverékbe a melle húsát (természetesen külön a bőrtől) három napra.
A bőrt a három nap elteltével sütőpapírral bélelt tepsibe tettem, letakarva egy másik réteg sütőpapírral és lesúlyozva egy másik tepsivel negyed órát sütöttem 180 fokon hőlégkeverésen. Addig szórakoztam a többi hozzávalóval, hogy kicsit túl sült.
A kacsamellet 2 kanál kacsazsíron oldalanként 3-3 percig pirítottam, majd betettem a 180 fokos sütőbe 6-7 percre. Majd kivettem, letakartam fóliával és pihentettem úgy 20 percet. Ezután késes aprítóban összevágtam egy kanálnyi szósszal, félre tettem teljesen kihűlni.
A tésztát meggyúrtam, ketté osztottam. Egyik felét folpackba csavarva hűtőbe tettem, a másik feléhez hozzáadtam egy teáskanálnyi kacsa fűszerkeveréket és egy teáskanálnyi szójaszószt, összegyúrtam annyi lisztet pótolva hozzá, hogy az állaga a másik tésztáéval egyezzen, aztán ez is követte társát a hűtőbe. Jó órát pihentek ott, majd kinyújtottam mindkettőt. A fűszerest felvágtam tagliatelle-re és a sárga színűre fektettem, rásimítottam nyújtófával, majd a tésztagépen is áttekertem, hogy egy szintbe legyen a két szín. Utána 8.5 cm átmérőjű derelyeszaggatóval köröket vágtam ki, aminek a közepére egy-egy púpozott teáskanálnyi darált kacsahúst tettem és a formával összeforrasztottam a széleket. Végül a tésztafodor két végét összeillesztettem, összenyomtam, így formás kis duci kalapokat kaptam. Ezeket forrásban lévő sós vízben 2.5-3 perc alatt megfőztem, kihalásztam, kacszsíron megforgattam, átforrósítottam.
Tálaláshoz az autentikus szervírozás kelléket tettem a tálra, a szószt, és vékony csíkokra felvágott újhagymát és uborkát. Az egész étel igazi értékét, a pácolt ropogós bőrt,- régen ennek elfogyasztása a császár privilégiuma volt,- nem akartam feltenni, mivel kicsit túl pirult, így dublőrt használtam. A maradék fűszeres tésztából ékeket vágtam ki, megsóztam és hirtelen kacsazsíron kisütöttem. Az íze, a roppanóssága megvolt, olyan lett, mint egy chips. Jobb híján megtette. Persze nem adom fel, kikísérletezem a tökéletesen sütött kacsabőrt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése