Összes oldalmegjelenítés

2012. november 23., péntek

Mesélő kenyér

Egy számomra igen tetsző blogban olvastam a kovászkészítés rejtelmeiről. Régen gondolkodom már, hogy természetes kovászt készítsek, de nagyon macerásnak találtam a leírások alapján. Most mégis kedvet kaptam, hogy kipróbáljam, mivel a Limaránál is olvasott és általam évek óta használt gyorskovász. Nekiálltam a leírtak szerint elkészíteni a kovászt. Elérkeztem az ötödik napig, amikor a félig érett kovász 3/4 -ét ki kellett volna öntenem a lefolyóba, de nem volt hozzá szívem. Gondoltam beleteszem a készítendő kenyérbe, ne vesszen kárba. Vagy sikerül, vagy nem. Sikerült.



Hozzávalók: 
285 g gyorskovász
215 g félkész természetes kovász
2,6 dl langyos víz
1 ek méz
1 dkg élesztő
3 ek olaj
20 dkg BL-80 kenyérliszt
25 dkg TBL-70 fehér tönkölyliszt
20dkg sötét rozsliszt
1,5 tk só
2-3 ek joghurt a kenéshez

A langyos mézes vízben az élesztőt felfuttattam és összekevertem a többi hozzávalóval. Kenyérsütőben szép ruganyos tésztát gyúrtam és kelesztettem belőle. A megkelt tésztát lisztezett deszkán átgyúrtam, keveset félretettem, hosszúkás cipóformát hajtogattam belőle.


A cipót egy kacsasütőbe fektettem, megkentem joghurttal és a maradék félretett tésztából kivágtam különböző figurákat, amit a tésztára "ragasztottam". Építettem házat, készítettem kislányt rózsabors szemmel, juhászt kalapban, lovat (mely zsiráffá nőtte ki magát), napot, madarat, kutyát, szekeret. Sajnos nem tudtam, hogyan fog viselkedni a tészta, így meglepődtem, hogy a felcicomázott kenyér, melyet lefedve kelesztettem még negyed órát, majd 200 fokos sütőben 30 percig sütöttem, aztán pedig a tetőt levéve szembesültem a ténnyel, hogy figuráim testrészei önálló életet éltek a kenyér dagadásával. Tulajdonképpen vicces volt, de a lényeg, hogy nagyon finom, illatos, ropogós héjú kenyerem született. Alig várom, hogy megérjen a kovászom.

Nincsenek megjegyzések: